Jegesmedve
Jegesmedve
Státusz
••••••• Sebezhető •••••••
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Eutheria) Öregrend: Laurasiatheria Rend: Ragadozók (Carnivora) Család: Medvefélék (Ursidae) Alcsalád: Ursinae Nem: Ursus Faj: U. maritimus
Tudományos név
Ursus maritimus (Phipps, 1774)
Elterjedés
A jegesmedve elterjedése

Előfordulása 

A jegesmedve elterjedési területe az Északi-sarkvidék jégmezőinek déli része. A legtöbb jegesmedve szinte sohasem teszi a lábát igazi szárazföldre, többségük egész életét a sarkvidék befagyott vizein, a lassan sodródó jégmezőkön tölti. Csak a párzásnál mennek stabil helyre.

Megjelenése 

A ragadozó emlősök rendjének második legnagyobb testű képviselője (a Kodiak medve után). Teste nyúlánk, feje és arcorra megnyúlt, szemfoga gyengén fejlett, füle rövid, szeme kicsiny, nyaka hosszú, lábai a többi medvéénél jóval szélesebbek és hosszabbak, lábszárai rövidek, de vastagok és izmosak, ujjait csaknem hosszúságuk feléig úszóhártya köti össze. A többi medvéknél jóval nagyobb; testhossza 2,5-2,8 méter; vállmagassága 1,3-1,4 méter, a hím testtömege 400-600 kg; a nőstény testtömege 300-400 kg. Bundája tömött szőrű, a fiatal példányoknál ezüstfehér, az öregeknél sárgás árnyalatú.

Életmódja

A jegesmedve szinte állandóan vándorúton van, s emiatt még saját territóriumot sem tart. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen a jégmezők nemigen szolgálnak bőséges táplálékkal, és viszonylag nagy utat kell megtenniük az állatoknak ahhoz, hogy napi táplálékukat beszerezzék. Míg sok más medvefaj étrendjén igen jelentős a növényi eredetű táplálékok szerepe, a jegesmedve csak a sarki nyár hónapjaiban fogyaszt egy kevés zuzmót, mohát vagy bogyót, de azt is csupán étrendi kiegészítésként. Táplálékának zöme állati eredetű, s mivel a sarkvidék zord körülményei közt nemigen válogathat, szinte mindent megeszik. Ez a hatalmas, talán lomhának tűnő állat nagy ügyességgel halászik, ha pedig vadászik, kitartóan üldözi zsákmányát. A hal mellett egyik kedvenc táplálékát a fókák képezik, de olykor madarakat is zsákmányul ejt, sőt a dögöt sem veti meg. A jegesmedve egyébként az északi sarkvidék jégmezőinek csúcsragadozója, természetes ellensége jóformán nincsen. A kardszárnyú delfinen, az ámbrás ceten és a grönlandi cápán kívül talán csak a rozmárok hatalmas agyarai jelentenének számára veszedelmet, egy magára valamit is adó rozmár azonban legfeljebb csak akkor támad jegesmedvére, ha a többi, fiatal rozmárt védi.

A jegesmedvék kitűnő úszók. Úszás közben akár a tíz kilométeres sebességet is elérhetik. Fejjel előre ugranak bele a vízbe, mint a kutyák és úszás közben a kutyaúszáshoz hasonlóan csak mellső lábukat használják, hátsó lábukat maguk után húzzák. Nyitott szemmel merülnek a víz alá, s ott akár két percig is kibírják levegővétel nélkül.

Szaglásuk igen kifinomult, a dögszagot akár 30 km távolságról is megérzik. Akár 40 km/óra sebességgel is tudnak futni, 3-6,5 km/óra átlagsebességgel.

Szaporodása

A vemhes nőstény a sarki tél legzordabb szakaszában hóba és jégbe vájt barlangjába húzódik vissza, s itt hozza világra bocsait átlagosan 240 napi vemhesség után. Ellésenként általában kettő, néha csak egy bocs születik. Testtömegük születésükkor kb. 500 g, meztelenek, süketek és vakok. A bocsok életük első hónapjaiban csak felszín alatti lakásukat ismerik, az anyamedve csak az ellés után négy hónappal vezeti ki a bocsokat a szabad ég alá. A bocsok ezután még elég sokáig, mintegy két esztendős korukig maradnak anyjukkal, s csak ezután kezdik meg önálló életüket.

Táplálék és vadászat 

A jegesmedve fő tápláléka a fóka, jóllehet általában csak a fókazsírt, a bőrt és a belsőségeket eszi meg, a húst nem. Egy léknél áll lesben vagy lopakodva közelíti meg áldozatát, amikor a fókacsapat a jégen napozik. Mancsával végzetes csapást mér a fóka vékony koponyájára. Nyár végén, ősz elején a jegesmedvék bálna- és rozmártetemek után kutatnak a partvidéken. Olykor tíz-húsz jegesmedvéből álló csoportot lehet megfigyelni, amint tetemekből lakmároznak. Ebben az évszakban nagyobb kiterjedésű szárazföld áll rendelkezésre a vadászatra, így a jegesmedvék táplálkozása is változatosabb, hiszen szárazföldi emlősöket is esznek.

Érdekességek

A jegesmedve igen jól alkalmazkodott az északi sarkvidék hidegéhez. A hőszigetelésben nemcsak vastag bundájának jut kiemelkedő szerep, hanem a bőr alatti zsírrétegnek is, amely egy-egy bőséges időszakot követően több cm vastag is lehet. Persze a zsírréteg nemcsak hőszigetelést, vagy mechanikai védelmet jelent az állat számára, hanem tartalék tápanyagforrást is a zsákmányban szűkös időszakokra. A jegesmedve bundája és zsírja az ember figyelmét is felkeltette, s emiatt az északi eszkimók már évezredek óta vadásszák ezeket az állatokat. Az utolsó néhány évszázadban azonban a jegesmedvék irtása egyre nagyobb, aggasztó méreteket öltött, s csaknem kipusztult a faj. A jegesmedvék védelmében tett erőfeszítéseknek hála, számuk ma már ismét növekvőben van.

2006-ban találtak egy olyan medvét, melyről DNS-vizsgálatok is megerősítették, hogy félig grizzly, félig jegesmedve. Ez azért különleges, mert mindkét fajnál a szaporodást hosszas párosodási rítus előzi meg, tehát kizárható, hogy tévedésből választottak volna a szülei más fajból párt. Korábban a két fajnak csak állatkertben született közös utódjáról^[1] A jegesmedve kiválóan sétál a jégen ugyanis szőr van a talpán. A jegesmedvét a hófödte tájból kivillanó koromfekete orra könnyen elárulja: világos nappal, távcsővel akár tíz kilométer távolságból is megpillanthatjuk. Amikor a fókák felé lopódzik, orrát a mancsával eltakarja, nehogy leleplezze magát. tudtak.

Veszélyeztetettség 

Ötven éven belül eltűnhet a jegesmedvék kétharmada a Földről a globális felmelegedés, az északi sarki jégtakaró vékonyodása következtében.

Fekete medve
Státusz
••••••• Nem veszélyeztetett •••••••
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Eutheria) Öregrend: Laurasiatheria Rend: Ragadozók (Carnivora) Család: Medvefélék (Ursidae) Alcsalád: Ursinae Nem: Ursus Faj: U. americanus

Megjelenése 

Első rápillantásra is különbözik a barna medvétől. Keskenyebb a feje, arca hegyesebb, de homloka előbbre áll, talpa jóval rövidebb. Bundája is teljesen más jellegű és színű. Szőrzete hosszú és sima, merev, csak a fej elülső részein (homlok és arc) rövidebb. Színe fényes fekete, csak az arc két oldalán hajlik sárgás színűre. A fekete medve testhossza nem több mint 2 méter, vállmagassága valamivel több mint 1 méter.

Előfordulása

Életmódja

Az erdő alapvetően tálalja a fekete medve étlapját, helyét mégis gyakorta változtatja. Befolyásolják ezt az évszakok, és a táplálékválaszték, mely állandóan változik. Tavasszal például a táplálékban gazdag folyamvölgyekben kóborol. Itt keresve eledelét a parton szegélyező cserjésekben jár. Nyáron behúzódik az erdőbe, hiszen ilyenkor talál megfelelő mennyiségű gyümölcsöt, bogyót, ebben az időszakban az erdő hűvösebb is. Télen a nehezen megközelíthető helyeket keresi, ahol alkalmas tanyát talál hosszabb pihenésre, alvásra. A vélemények megoszlanak arról, hogy a feketemedve alszik-e téli álmot. Egyes példányok igen, mások nem, így télen is kóborolnak. Megfigyelték azt is, hogy sok feketemedve ilyenkor északról délebbre vándorol. Vannak olyan megfigyelések, hogy enyhébb télen nem, ám hideg teleken jellemző a téli álom. Téli menedéket általában kidőlt fatörzs mellé épít. Üreget váj a földbe, oda húzódik be a hózivatarok kezdetén. A hó betemeti a fát is, a medvét is. A vadászok ilyenkor keresik fel tanyáját, amelyet nem nehéz felismerni, mert a medve meleg lehelete nyílást képez az odú tetején, ennek szélén könnyű meglátni a kicsapódott zúzmarát. Nyáron is szereti a kényelmes, puha fekhelyet, ilyenkor száraz fűből és levelekből valóságos ágyat épít. Ezt azonban már nehéz megtalálni, mert nehezen megközelíthető sűrű erdőben húzza meg magát, sziklaüregekben, kisebb barlangokban vagy olyan fák aljában, amelyeknek az ágai egészen a földig borulnak.

Első pillantásra kissé ostobának és esetlennek tűnik, pedig ha kell, olyan gyorsan fut, hogy az ember képtelen utolérni. Nagyon jó úszó, de a legjobban a kúszáshoz ért. Pillanatok alatt fenn terem a legmagasabb fán is. Elmondható, hogy ügyesebb, mint a barna medve, bár ugyanezek a mutatványok ez utóbbinak sem esnek nehezére. Ugyanígy a két lábra állás is megszokott mindkét fajnál, csakhogy a feketemedve talpa rövid, így nehezebben tudja megtartani ezt a helyzetet.

Emberre nem támad, komoly veszélyt csak akkor jelent, ha megsebesült, és menekülésre nincs esélye. Ebben az esetben veszélyes lehet.

Tápláléka

Tápláléka főképpen növényi eredetű. Megeszi a füvet, leveleket, a félig vagy egészen érett gombát, bogyókat és az erdő által kínált mindenféle gyümölcsöt. Egész teste és fogazata a ragadozó állatokra jellemző. Hússal is táplálkozik. Megtámadja és elragadja a háziállatokat, nem riad vissza az erős szarvasmarhától sem. Emberi településen a tenyésztett állatokban nagy kárt tehet.

Szaporodása

A feketemedve párzási ideje július elejére esik. Az anyaállat 7 hónapigJanuárban születnek a téli szálláson. A kis medvék 30-40 napig vakok, és csak két hónapos korukban indulnak el anyjuk oldalán táplálékszerző körútjukra. Anyjuk nagy szeretettel nevelgeti és tanítgatja kicsinyeit, veszélyben halált megvető bátorsággal védelmezi őket. tartó vemhesség után szüli meg kicsinyeit. az utódok száma 1-4.

Egyéb

Fogságban megszelídül, jellemző rá, hogy látogatóitól ennivalót koldul. Kedvessége és szépsége miatt nehéz ellenállni neki. Az indiánok húsáért, szőréért, hájáért vadászták.

Amerika északi részén minden erdős vidéken megtalálható. Találkozhatunk vele a keleti partvidékeken ugyan úgy, mint Kaliforniában; a messze északi tájaktól Mexikóig honos.

Oldal: Felnőtt és kölyök medvék<3
Állatok tulajdonságai,leírásai!!! - © 2008 - 2024 - vad-allat.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat